A jegyzői hatáskörbe utalt birtokvédelmi eljárás alapelve, a gyors és hatékony eljárás biztosítása, a törvény és a felek közötti egyenlőség elvének biztosítása mellett.

Az eljárás megindítása:

• a birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul,
• a kérelemnek tartalmaznia kell:
  • a birtokvédelmet kérő fél nevét, lakcímét vagy székhelyét és az aláírását,
  • annak a félnek a nevét és a lakcímét (vagy székhelyét), akivel szemben a birtokvédelmet kérik,
  • a tényállás pontos leírását, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
  • a jegyző illetékességét megalapozó tény megjelölését, vagyis a birtoksértő magatartás elkövetésének a helyét,
  • a birtoksértés elkövetésének időpontját
  • a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet,
  • a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő félnek bekell nyújtania a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokakt,
  • csatolni kell a birtokvédelmet kérő félnek képviselő eljárása esetén a meghatalmazást is,
  • a birtokvédelemért folyamodó félnek a kérelmet és a bizonyítékokat eggyel több példányban kell benyújtania a jegyzőhöz, mint ahány ellenérdekű fél szerepel az ügyben.

Az eljárás:

• a jegyző nevében eljáró ügyintéző a birtokvédelemre irányuló kérelmet és a csatolt bizonyítékokat három napon belül megküldi az ellenérdekű félnek,
• az ellenérdekű fél a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet,
• a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig lehet elfogadni,
• a birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás tisztázásához a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert tények alapján kell dönteni,
• a bizonyítási eljárás egyik eleme lehet a helyszíni szemle tartása, amely során az eljáró ügyintéző a megtekinteni kívánt ingatlanra beléphet, ott többek között kép-és hangfelvételt készíthet, és egyéb bizonyítást folytathat le,
• az ingó vagy ingatlan birtokosa a helyszíni szemle lefolytatását tűrni köteles,
• a szemle eredményes és biztonságos lefolytatásához, ha az ügy jellege indokolja, rendőri jelenlét is kérhető,
• a bizonyítási eljárás eleme lehet továbbá a meghallgatás, ahol a felek nyilatkozatot tehetnek, és kérhetik az üggyel kapcsolatban tanúk meghallgatását is,
• az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A bizonyítási eljárás lefolytatása után, amennyiben a jegyző a kérelemben foglaltakat megalapozottnak tartja, határozattal elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a további birtoksértő magatartástól eltiltja.

A birtokvédelem kérdésében hozott határozata végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja:

• ha a birtokvédelemre irányuló kérelemben foglaltakat nem tartja megalapozottnak,
• megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát,
• a birtokvédelmet kérő fél a kérelem valamely tartalmi eleméről nem nyilatkozott,
• a birtokvédelmet kérő fél az illetékfizetési kötelezettségének nem tett eleget,
• a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő stb.

A birtokvédelmi eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben foglaltak alapján 3000.-Ft., amelyet a birtokvédelmet kérő félnek a kérelemmel együtt kell lerónia.
A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

Ügyintéző: Dr. Menyhárt Judit
tel.: 74/570-800